Tévedek

Na, volt ez a karácsony, így még sose telt. De hagyjuk, soroljunk fel kötelező elemeket, amik ilyenkor történnek! Bejgli (amit hogy kell helyesen írni?), pulyka, szaloncukor, töltött káposzta. Az különösen. Hogy nézhet ki egy vegetáriánus karácsonyi menü? Én tuti ennék pizzát, sok paradicsommal, gombával, kukoricával és articsókával. Rántott camembert és hasábburgonya. Olajbogyó és fokhagyma valami szószban, tésztán, rajta sok-sok illatos sajt. Spenót. (Basszameg, van spenótom, most jut eszembe!)

A tévében kétszer is ment az Igazából szerelem. Emlékszem, amíg még nem láttam (2009?), addig nem értettem miről beszélnek az ismerőseim, mikor erről beszéltek. Igazából erről akartam írni.

Megnyugtatásul közlöm, hogy most csak egyszer néztem meg, így azt hiszem összesen kettőnél járok. Max. háromnál. De már először is legjobban a portugál csaj ragadott meg. OK, jól is néz ki, de inkább a történet kongatott bennem karácsonyi csengettyűt.

(Ez de szar poén volt.) Leegyszerűsítve annyi, hogy két ember, akinek a kommunikációjából hiányzik a beszélgetés, egy valamekkora, de rövid együtt töltött idő alatt annyira megkedveli egymást, hogy az újbóli találkozásnál helyeslik az eljegyzést. Ez szerintem a „szerelem első látásra” klasszikus történet egy kicsit megcsavarva, de azért nem nagyon, és persze minden cuki, kíváncsi vagyok, a nézők hány százalékának ez a kedvenc szála a filmben.

Velem is megesett már, hogy első látásra szerelmes lettem (na jó, a szikra tuti megvolt rögtön), az is tiszta romantikus filmbe illő volt. Szar film, nem nézné meg senki, de az én fejemben azért egész fain. :) De már megint más érdekel, éspedig az az érzés, hogy „ezt a nőt feleségül akarom venni.” Ilyen is volt már velem, de ez ijesztőbb, mint a másik. A szerelem az oké, az ösztönök-hormonok rámozdulnak a potenciálisan nekem való partnerre, hogy ugyan csináljak neki gyereket. Elfogadom, hogy így működök.

A másik mögött valami olyat látok, ami miatt működik, és működött régebben a szervezett házasság. Az elfogadott autoritás kijelöli a házasokat, azok pedig elkezdenek együtt élni, és állítólag jobb és tartósabb kapcsolatuk van, mint a szabad világban, a szabad párválasztás korában. Az érzés talán egy megerősítés lehet ehhez, vagy valami előérzet, hogy igen, ez működhet.

De szerintem tévedek, ennyire okos nem vagyok. Az Igazából szerelem csak egy romantikus komédia, nem az élet. Az én igazi életemben romantikus hangulatba kerültem karácsonykor. De azt hiszem nem építenék egykönnyen ilyen érzésekre egy házasságot. Azt remélem, ha majd megteszem, akkor tudni fogom, hogy mire épül.