A lélek sötétsége

Nem is tudom már, de mégis tudom hogy hol olvastam azt, hogy régen, még az elektromosság előtti időkben az éjszaka sötétje teljes volt. A lélek sötétje és a külső sötétség között nem volt különbség, azaz ugyanazok voltak. Ha tetszik, mindaz megjelent ténylegesen, amit a nappal fénye visszaszorított.

Nem mondom, szép gondolat, de azért világítani régen is lehetett, gyertya, olajlámpa volt akkor is. Persze lehet, hogy nagyobb macera volt velük, mint egy villanykapcsolóval, vagy spórolni kellett velük, de mégis kicsit félresiklik a gondolat.

Ez jutott eszembe ma éjjel. Lebetegedtem (nátha), és ez azzal jár, hogy az éjjel közepén felébredek, hogy nem kapok levegőt, aztán 10 orrfújás után se tudok visszaaludni. Csak szuszogok a teljes sötétben, aztán inkább nézek éjjeli tévét (Szellemekkel suttogó, épp egy horrorfilmes rész volt, dejó :)), majd szuszogok tovább. Azért a piros ledes óra, meg még pár készülék készenléti pilácsa ad némi támpontot, de eszembe jut, hogy már régóta meg kéne írnom egy posztot ide.

(szerk.: ez egy lehangoló, felkavaró, erős idegzetűeknek való írás innen, csak szólok)

Igazából csak a hírekből szemezgettem, és azzal a két fonallal kötöttem össze őket, hogy vajon miért nem tudnak egyesek leválni egy másik emberről. Sőt, egyenesen belebújnak a másikba, helyettük élik az életet, rendelkeznek felettük. A másik pedig a különbségtétel a beteg és a bűnöző közt.

Igazán a lökést az ombudsmani jelentésről szóló cikk adta a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazás ügyében. Az egészből egy hatalmas reménytelenség süt, ez engem nagyon felkavart, próbáltam nem is gondolni rá.

De talán a most látott Viharsziget is megbökött (Leós filmeket nézek), hogy aki ilyeneket elkövet, az meddig veszélyes elmebeteg, és honnantól elvetemült bűnöző. Aki például a saját életét érzi reménytelennek, nem lát más kiutat, mint az önpusztítás, az milyen alapon vinné magával a gyerekeit? A válasz az, hogy ő nem is tekinti őket külön életeknek, ahogy a sajátjával, úgy rendelkezik az övékével is. De hol itt a hiba, hol csúszott félre valami, miért?

A vasazásból élő férfi előbb a lányait szúrta meg, majd magát próbálta megölni. A hír szerint a lányok megmaradtak, többnek nem is néztem utána. Remélem nekik nem lesz ennyire reménytelen a saját életük.

Vallásosság, hiszékenység, szar szülőség, vagy mi vitte rá az anyát, hogy ördögűzés közben ölje meg a gyerekeit? Tuti ő is elmebeteg. Esetleg pillanatnyilag beszámíthatatlan. Ez is egy érdekes kategória, aki képes ennyire elveszteni a józanságát, az alapból még normálisnak számít? Mekkora trauma tesz elfogadhatóvá egy megőrülést? A saját depresszió és a koraszülött csecsemő elégtelen fejlődése elég? Ilyen tragédia történhet bárkivel, de nem kattan be mindenki.

Sajnálom, hogy ez most ilyen szomorú lett. Ki is írom az elejére, hogy lehangoló. Vége