Antonioni-érzés
2009.08.15. 20:35Nem ám akárhol tört rám!
Columbo megy a tévében. Egy kúria parkkal, előtte parkol Columbo tragacsa és a gyanúsított Mercedes kabriója. A gyanúsított kijön a házból napszemüvegben. Sötét tónusok uralják a képet, reggel lehet. Szállna be a kocsijába, de Columbo kutyája elkezdi ugatni a tragacsból. Odamegy, megnézi magának, aztán elindul a parkjába.
Sötét minden, az árnyékok szénfeketék, az emberünk jön szembe a kamerával napszemüvegben. Lassan nyílik a látószög, jobb oldalon magas, formára nyesett tuják, buxusok, bal oldalon a lejtős pázsit. Csak sétál felénk, de a látószög pont annyira nyílik, hogy ne érjen sose oda. Jobb oldalon sorra tűnnek a képbe a sötétzöld bokrok, és a sötét árnyaik. A kifele zoomolás megáll, emberünk odanéz egy buxus alá, és...
...OTT GUGGOL AZ ÁRNYÉKBAN COLUMBO!!!
A frász jött rám. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
