Mindjárt kilenc
2008.05.30. 15:45A szokásos életkép nálam, hogy mindig leragad a szemem, és összevissza kalandoznak a gondolataim. Ezt a verset 6 perc alatt írtam, míg vártam a kilenc órát (este). És már tényleg csak azt.
Mindjárt kilenc
Én már tényleg csak a kilenc órát várom,
Délután többször is rámszakadt az álom.
Apró kis bóbiskolás, lezuhant a fejem,
De ettől a mozdulattól mindig felébredtem.
Nem tudtam figyelni egy jó novellára,
Elkalandoztak gondolatim a messzi pusztába.
Jött velem a vonat, átsuhant a tájon,
Én már tényleg csak a kilenc órát várom.
2008. május 29.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
