Pusztíts el
2009.08.01. 21:09Semmi nem állja útját apró, nyirkos ujjbegyeidnek. Hozzámérnek, és én úgy érzem, belevájsz a húsomba. Lágyan, kíméletlenül oltod belém a mérget, lassan beszivárog a vénáimba, és a felgyorsult szívem szétspricceli az egész testemben. Tudom, hogy most vége. A tekintetedben ott az ítélet.
Még egyszer végigsimítasz rajtam. Az ujjaid nyomában lassan elpárolgok.
csak a zene
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gabó Kocka · http://kockakolto.blog.hu 2009.09.19. 11:51:18
Most, hogy nem vagy itt, nyugodtan előkereshetem, mit is írtam még anno erről a posztról egy barátomnak... :)
Gabó Kocka · http://kockakolto.blog.hu 2009.09.20. 21:29:31
Előkeresés nélkül is megvolt, de jó tudni, hogy konzisztens vagyok a múltbéli magammal.
A zene hozta elő az érzést, a valaha volt érintések emlékeit, a valaha elmaradt érintések vágyát, és az okozott érzéseket. Néha megölik az embert. Kis halál. :)